2009. szeptember 12., szombat

Találkozás

Oly sokszor elképzeltem a találkozást Veled,

nem ismerem az érzést, vajon milyen lehet...

elidőzöm mégis nála: mikor először meglátlak,

s szemed szemembe néz,

tündöklő mosolyod megpihen rajtam,

mit érzek majd, nem tudom még...

s ha karod kitárod, s megsimogat kezed,

átölelsz, és fájó szivem sebzett sziveden megpihen,

tudom, eljön egyszer a régen várt pillanat,

ez édes gondolatot most mégis félre teszem,

mert úgy érzem, azonnal Hozzád repül szivem.

2 Comments:

iri said...

Jo ez az erzes

Berni* said...

Nagyon furcsa érzés lehet a Nagy Találkozás pillanata. Mostanában én is gondolkoztam ezen.