2010. november 6., szombat

Kedves Édesapánknak!

Édesapánk tegnap töltötte a 83. évét. Ezzel a verssel szeretettel gondolunk rá, és hálásak vagyunk a Jó Istennek, hogy szüleink együtt öregedhettek meg, egymás mellett. E verssel pedig a gyülekezetünk időseire is emlékezünk, akiknek nagyon örülünk, amikor a gyülekezetben is látjuk. Az Úr áldja meg őket!

Öreg botok a kapuban

*
Mikor a vasárnapi harangszó
szent vágyat ébreszt a szívemben,
és az imádkozás órájára
elindulok és is csendesen,
az Úr házának ajtajában
áhítattal réved rá szemem
a kívül hagyott öreg botokra.
Drága, öreg testvérek támasza!
Ismerem mind. Simára koptatta
gazdájuk ráncos, reszkető keze,
mely az életet átrobotolta.

Nézem és szívem hálával tele,
mert még itt vannak, itt várnak sorban,
míg nincs szükség rájuk itt pihennek,
s a kedves öregek bent a padokban.
Ott, hol elfedi a test nyomorát
a lélek öröme, mely ujjongva kiált,
szárnyakat ad és szökdelni tanít,
bátor a szív és kín nem lakik itt.
Terítve vár az Ige asztala,
dicséret zeng és hála szava,
erőtlen testben az erős lélek
szárnyakat adó diadala.

A botok megint kézbe kerülnek,
ha elhangzik végül az áldás.
Kip-kop! Róják újra az utat,
mint egy-egy hűséges segítőtárs.
S ha helytálltak a hétköznapokban,
vasárnap itt pihennek újra.
Hányszor látjuk, mielőtt belépünk
az imádkozás órájára!
De jaj! Ha a botoknak híja van,
akkor szemünk forró könnyet ejt,
s szívünkbe fájón beledobban,
hogy egy öreg szív végleg hazament.

Oláh Lajosné

2010. november 1., hétfő

Imanap és virágözön


Mivel eléggé közel lakok a temetőhöz, ma nagyon sok embert láttam, akik tiszteletből a temetőbe mentek, halottaik sírjához. A következő idézet egyenesen leírja azt, ahogy mi gondolkozunk erről a témáról:


"Nem akarunk gyászolni,

hogy elveszítettük őket,

hanem hálásak vagyunk azért,

hogy kaptuk őket.

Sőt, ők még most is a miéink.

mert aki hazamegy az Úrhoz,

megmarad Isten családjának

közösségében,

és csupán előrement."


Hieronymus


A következő vers pedig a női imanap margójára gondoltam, hogy megosztom veletek:


Biztató látomás

(Világimanapra)


"A királyi szék előtt aranyoltár,

azon a szentek imádságai!"


Biztasson minket János látomása

egyre hűségesebb esedezésre,

egyre buzgóbb fohászkodásra!

Segítsen kérni és kiáltani!


Fekete, barna, fehér, sárga

kezek kulcsolódjanak

együtt imára

Afrikában, Európában,

Ázsiában Ausztráliában,

Amerikában s a szigeteken

egy örök Istenünket

sok nyelven egy szeretetben,

egy hitben áldani...

életprt könyörögni, hogy Ő segítsen

halál útja helyett

az örök életet

Jézust választani!


Hisz a jánosi látomásban

fel a titkok fátyola lebben!

"A királyi szék előtt aranyoltár

azon a szentek imdáságai!".

Hiszünk a meghallgattatásban!

Hiszünk a feleletben.