2010. március 29., hétfő
Legyen áldott az ünnepre való felkészülési időd!
Bejegyezte: Zsazsa dátum: 6:45 1 megjegyzés
Címkék: idézet, tavasz, virágvasárnap
2010. március 28., vasárnap
Virágvasárnap
Virágvasárnap
Ki tépte, ki kapta, ki szaggatta.
Szép ez az ünnep.
De mi jön utána?
Lábmosás?
Tagadás?
Árulás?
Kiáltó hang: 'Feszítsd meg!'?
Gúny?
Korbács?
Néma szenvedés?
Megbocsátás?
Magány?
Kegyelmet osztó szeretet?
Mi lesz? Mi lesz?
Halál és feltámadás,
-nem kerülheti senki el -
örömöt hoz-e vagy szenvedést,
az ma dől el.
Lehet virág a kezemben,
de szívemben tövis búrjánzik,
lehet madárdalos napsütés,
de lelkemben sötétség tanyázik,
lehet virágvasárnap,
de holnap áruló leszek,
Akkor az, hogy Ő emberré lett,
hogy a bűneimért elhagyatott,
hogy kinyíl a sír,
Hatalommal és dicsőséggel feltámadott,
Számomra értelmetlen.
Élni akarok!
Általad!
Érted!
Veled!
(2009. ápr. 5.)
Bejegyezte: Zsazsa dátum: 6:42 2 megjegyzés
Címkék: vers, virágvasárnap
2010. március 19., péntek
Csodák csodája

Várnai Zseni:
CSODÁK CSODÁJA
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.
A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.
Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.
Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés... tavasz!
Bejegyezte: Zsazsa dátum: 8:45 3 megjegyzés
2010. február 26., péntek
ajándék
Megfoghatatlan ajándékok amelyek többet érnek mint bármi, amit kezünkbe tartunk.
Egy jó szót szólni. Egy beteget felvidítani. Valakinek kezet nyújtani. Megdicsérni az életet. Köszönni. Nem feledkezni el egy közelgő születésnapról. Óvatosan csukni be az ajtót. Mindenért hálásnak lenni. Apróságoknak örülni. Kedvesnek lenni. Jó tanácsot adni. Egy levél megírásával örömet szerezni. Apró tűszúrásokon nem évődni. Jogos panaszt nem melegíteni fel újra. Nem tenni szóvá, ha másik hibázott. Nem fogni fel elutasításként, ha háttérbe szorultunk. Levert hangulatot nem venni komolyan. Nem sértődni meg egy félresikerült szó miatt. Imádkozni a másikért. Megtalálni az elismerő, dicsérő szót a jóra. Gyakran mondani: Köszönöm. Kimondani az együttérzés szavát a megalázottnak. Használni azokat a szavakat, hogy „kérlek” és „légy szíves”. Meleg kézszorítással vigasztalni a szomorút. Bizalmat adtam a bizalomért. Őszintén adni a mosolyt. Egy tréfás szót mondani a megfelelő időben. Pozitív hozzáállásoddal előbbre vinni a másikat. Örülni holnapi napnak. Becsülettel elismerni az elkövetett helytelenségért. Mindenre rászánni a kellő időt és gondot. Bizonyos dolgokra aludni egyet. Elismerni a másik ügyességét. Isten szeretetével szeretni. És mindenben szeretetet lelni.
Bejegyezte: Zsazsa dátum: 6:49 1 megjegyzés
2010. február 9., kedd
Boldogság szigete- árnyakkal
Egy ilyen szigetet képzeltem magam előtt, amikor ezt a különös című verset elolvastam:
Bejegyezte: Zsazsa dátum: 9:33 3 megjegyzés
2010. január 31., vasárnap
helyzetjelentés
Buzgó imádságunk meghallgatásra talált. Ezt tapasztaltam a múlt napokban is. Hálásan köszönöm mindenkinek, és hálát adok mindezért Istennek.
Bejegyezte: Zsazsa dátum: 5:08 5 megjegyzés
2010. január 27., szerda
Bejegyezte: Zsazsa dátum: 6:49 7 megjegyzés
Címkék: ima, imakérés, imatámogatás


