2009. augusztus 29., szombat

Türelmed meghatott

Türelmed meghatott. "Nagyon szeretném" - imádkoztam Hozzád
s kértelek: Tedd meg Jézusért, s értem, gyermekedért.
Szelíden válaszoltál: "Légy türelemmel",
de ez nekem nem volt elég.

Újra csak kértem: Add meg óh Uram, tedd meg kedvemért
vedd le e keresztet, mert nagyon nehéz.
Türelmed nem fogyott el, erõsen tartottál kezedben
s mondtad: "Bízzál szüntelen a te Istenedben"
Igen Uram, türelmes leszek és bízom ígéretedben
De jaj, a kérés tovább dörömböl szívemben.
Nem hagy nyugodni, gyötör nagyon
Valami belsõ hang kiált: "Uram, én most akarom.

"Csend vesz körül, lassan megnyugszom, s rádöbbenek
olyan vagyok, mint egy toporzékoló, síró kisgyerek.
Mégis: Atyám szeret, s nem vet el engemet,
újra válaszol: "Ne félj, Én megsegítelek!"

Istenem, köszönöm türelmedet!

1 Comment:

Jade said...

Nagyon tetszik ez a vers!
Mar mult heten megprobaltam ide irni, de nem lehetett, igy ujra ideirom: koszi a meghivast nagyon!!!